Az INWO-mozgalom Kezdeményezés egy igazságos, munkaorientált, természetes gazdasági rendért
- /Initiative für eine gerechte, arbeitsorientierte, natürliche Wirtschaftsordnung/
A szerző Dr. Kecskés Aranka jogász, teológus, korábban a JATE oktatója, jelenleg a közép-kelet-európai társadalomtudományi kutatásokat támogató Pastorales Forum ösztöndíjasa a Bécsi Egyetemen.
Az INWO eredetileg a múlt század kilencvenes éveiben Németországból kiinduló, mára több országra kiterjedt, hazai tagozatokkal /Ausztria, Németország, Svájc/ működő nemzetközi mozgalom, melynek tagjai röviden úgy határozzák meg magukat : a jövőképes társadalom hívei.
INWO-mozgalom alapelvei[]
Kiindulási felvetések[]
Adolf Paster, az INWO-Ausztria megalapítója írja:” Ha egy lázas betegnek folyamatosan antibiotikumot adnak anélkül, hogy tudnák, mi a betegsége, akkor ez nem jó megoldás. Hívjanak orvost, aki megállapítja, mi a baj és megfelelő kezelést tud előírni. A mai gazdasági helyzetben, a kapitalista piacgazdaságban mégis inkább az antibiotikumokat részesítjük előnyben.” A gazdasági életre átfordítva ez azt jelenti: mi szeretnénk ugyan egy környezetbarát gazdaságot, de nem akarunk elgondolkodni azon, hogy vajon a gazdaságból származó jövedelmeink jogosan járnak-e nekünk? Vajon mi jogunk van arra, hogy a profitmaximalizálás ürügye alatt a természeti források kizsákmányolására állítsuk rá gazdaságainkat? Nem arra lenne-e szükség, hogy végre olyan társadalmi és közjogi feltételeket teremtsünk, amelyekben a munkavállaló és a vállalkozó egyaránt megkapja a munkája gyümölcsét, és ki-ki saját maga rendelkezzen jövedelme felett?
Elvek[]
Az INWO-mozgalom elsőként a gazdaság erkölcsi alapjaira kérdez rá. Ezt a kérdést már Aquinoi Szent Tamás is feltette a XIII. században. Az ő alapelve: Piacképes termékek csak munka által keletkezhetnek. Ez azt jelenti, hogy mivel a föld és a nyersanyagok emberi munka nélkül keletkeztek, az üzemgazdálkodási árkalkulációkban csak úgy szerepelhetnek, hogy a belőlük való részesedés a Föld minden lakójának biztosítva legyen. Mivel nem munka révén keletkeztek, nem sokszorosíthatók. A földnek tulajdonként való birtoklása monopolhelyzetet teremt, és mint ilyen, nagyfokú kizsákmányolási tényező. A földet és a nyersanyagokat Isten vagy a természet ingyen bocsátotta az emberek rendelkezésére, hogy az emberré-válás feltételeit biztosítsa, így csupán a földbirtoklás ténye nem lehet jövedelemszerzés alapja.
Az INWO alapelvei szerint jövedelem forrása csak emberi munka lehet. A nyereség maximálás olyan fogalom, melyet az emberiség bölcsességkönyvei /t.i. a kinyilatkoztatott szentírások/ még véletlenül sem ismernek. Ezért az INWO-mozgalmak nagyon is tudatosan építenek a Silvio Gesell által megfogalmazott, a természetes gazdasági rend reformtéziseire, mint olyan erkölcsi-vallási alapra, melyet már Aquinoi Szent Tamás is megfogalmazott. Szent Tamás szerint: aki megsérti a csere igazságosságát, feje tetejére állítja a társadalmat /a csere igazságossága azt jelenti, hogy egy munkamegosztáson alapuló piacgazdaságban a csere alkalmával egyik cserepartner sem lesz se szegényebb, se gazdagabb/. A ma működő piacgazdaságokban azonban a nyereségmaximálás érve alatt állandóan fejre állítják a társadalmat, sőt törvényesítik ezt a helyzetet.
Melyek a működő gazdaság ismérvei?[]
Az INWO egy szociális, ökologikus, szabad gazdaságot képzel el, melynek pénzrendszere a szegény emberek zsebét terhelő és a gazdagok számláit duzzasztó, állandóan növekvő kamat és kamatlábak nélkül működik. A kamatnyomás nélküli pénzrendszer eredményeként nincs infláció, adósságválság és munkanélküliség.
Stabil fizetőeszköz[]
A gazdaság csak addig működik egészségesen, amíg stabil fizetőeszköze van. Ezért a pénzt ugyanolyan értékálló mércével kellene mérni, mint a súlyokat, vagy a folyadékokat. A pénz értéke csak akkor lesz állandó, ha a pénzforgalom mennyiségi és visszaforgási jellemzőit szigorú határok között tudják tartani /Gesell/. Ehhez szabad valuta árfolyamokra és egy naponta újra meghatározott nagykereskedelmi áruindexre van szükség, amely a kosárban lévő áruk átlagárát mutatja. Ennek alapján hatékonyan tud szabályozni a jegybank úgy, hogy a pénz értéke stabil marad.
Földhasználati jog[]
Olyan földhasználati jogrendet kell kialakítani, amely lehetővé teszi, hogy közvetve vagy közvetlenül mindenki hozzájuthasson a földhasználathoz, külön díjak és koncessziók terhe nélkül. A mostani abszolút földtulajdon monopolisztikus kizsákmányoláshoz vezet. Ezen a helyzeten csak jó földhasználati törvény tud segíteni. Csak a földhasználatból származó termékekre lehet a tulajdonjogot alkalmazni, mert ellenkező esetben a piaci verseny egyes szereplőit minden munkaráfordítás nélkül juttatjuk jövedelemhez.
Szabad verseny[]
Ahhoz, hogy a stabil fizetőeszköz és a földhasználati jog működjön, teljesen szabad piaci versenyre van szükség a társadalmi-gazdasági folyamatokban. A törvényhozó csak a kereteket szabhatja meg, ezen belül a környezetvédelmi szempontoknak is megfelelő gazdálkodás körforgását nagyon gondosan meghatározott és felügyelt illeték vagy díjtarifa rendszer útján kell biztosítani. A munkabért teljesen adómentessé kellene tenni, viszont a nyersanyag- és energia felhasználását súlyos adókkal kellene megterhelni. Ebben az esetben az emberi munka olcsóbbá válna, és mindenki messzemenően törekedne minél tökéletesebb anyag- és energiatakarékosságra. Akkor ismét érdemes lenne az elromlott szerszámokat és berendezéseket megjavítani, ahelyett, hogy egyszerűen kimustrálnánk azokat, ami egyúttal a szemétfeldolgozó kapacitást is kímélné. A kézművesség ismét virágkorát élhetné, mivel a nagy multinacionális konszernek nem lennének versenyképesek.
A lehetséges jövő[]
A kapitalizmus és tervgazdaság nélküli gazdasági rendszer lecsökkentené a háborús konfliktusok kockázatát, hiszen a tulajdonjogból nem származnának extra jövedelmek, a munkabérek viszont a munkából származó jövedelem teljes egészét tartalmaznák. A munkanélküliség ismeretlen fogalom lenne, a teljes foglalkoztatottság természetes dolog lenne. Ez a gazdasági modell nem pusztán tüneti kezelések eredménye, hanem a baj gyökerénél alkalmazott terápiából következik, amely alapjaiban változtatja meg a társadalmat. Az INWO kiáltványnak is beillő programja szerint:
”Nagyon sürgős szükségünk van egy ilyen egészséges, mindent átölelő megoldásra, mert a tüneti kezelés nem segít. Ha eltökéljük, hogy nincs szükségünk arra a jövedelemre, amely más emberek kizsákmányolásából ered, akkor a piacgazdaság nem lesz olyan, mint a játékkaszinó. Ha végre felismerjük, hogy a nyerészkedés ára sok más ember keserves nyomorúsága, akkor azt is meglátjuk, hogy erre nekünk nincs szükségünk. A kizsákmányolás kétélű kard és ha végleg kiküszöböljük, akkor nem lesz mitől és kitől félnünk a jövőben. Akkor az ember mint ember fog szerepelni a társadalomban.”
A radikális társadalmi programjáról ismert INWO mellett a nyugati világban számtalan kezdeményezés létezik, mely a geselli út örökösének vallja magát. Közéjük tartozik az igazságtalan pénzkiáramlás miatt elszegényedett régiók és a kamatcsapda áldozatainak megsegítésére létrejött osztrák alapítású, de magyar tagozattal is rendelkező HIFA Hilfe für Alle /Segítség mindenkinek/, valamint a pénzhelyettesítő alternatív kezdeményezések egész sora: Time dollár, Ithaca Órák, WIR, Talent, Tlalog, PEN-exchange, LETS, HUREIAI KIPPU. *
Források[]
- Dr. Kecskés Aranka: Tőzsdeláz és adósságcsapda – Van más alternatíva? (2001)
- Helmut Creutz: A pénzszindróma – utak a válságmentes piacgazdasághoz 1-2. kötet.
INWO, HIFA HUNGáRIA, 1997.
- Werner Rosenberger: Die Welt im Umbruch. INWO Schweiz, 1994.
- https://www.inwo.de - INWO csoport - FAIRconomy honlapja