(Új oldal, tartalma: „Argentína egyik pénzhelyettesítője a Ticket == 2001-es Argentin pénzügyi válság == Gazdasági elemzők gyakran emlegetik Argentína példáját, mint a gazdas…”) |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címke: sourceedit |
||
| (Egy közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | Argentína egyik |
+ | Argentína egyik [[pénz]]helyettesítője a Ticket. |
== 2001-es Argentin pénzügyi válság == |
== 2001-es Argentin pénzügyi válság == |
||
| − | Gazdasági elemzők gyakran emlegetik Argentína példáját, mint a gazdasági válságkezelés totális csődjét. A 2001-es corralito (magyarul kis karám) tökéletes mintapéldája, hogy kényszerhelyzetben mit nem szabad csinálni: itt az argentin állam a magánszemélyek kezében lévő devizabetétek ideiglenes korlátozásáról döntött (heti 250 pesót lehetett felvenni a devizabetétekről kizárólag argentin pesóban, az intézkedés eredetileg maximum 90 napig maradt volna), ahelyett, hogy évekkel ezelőtt elengedték volna a peso árfolyamát, és nem adósították volna el a dollárban államot. |
+ | Gazdasági elemzők gyakran emlegetik Argentína példáját, mint a gazdasági válságkezelés [[10 bizonyíték, hogy egy hamis gazdaságban élünk|totális csődjét]]. A 2001-es corralito (magyarul kis karám) tökéletes mintapéldája, hogy kényszerhelyzetben mit nem szabad csinálni: itt az argentin állam a magánszemélyek kezében lévő devizabetétek ideiglenes korlátozásáról döntött (heti 250 pesót lehetett felvenni a devizabetétekről kizárólag argentin pesóban, az intézkedés eredetileg maximum 90 napig maradt volna), ahelyett, hogy évekkel ezelőtt elengedték volna a peso árfolyamát, és nem adósították volna el a dollárban államot. |
| − | A döntés drasztikus hatással járt, a megrémült betéttulajdonosok pánikszerűen vették ki az argentin bankokból a megtakarításaikat. Nemcsak a külföldi, hanem a hazai pénzt, a pesót is, sőt minden mozdítható pénzügyi eszközt, hiszen nem lehetett tudni, hogy másnap milyen más korlátozásokkal él a kormány. A döntés bedöntötte Argentínát, jött az államcsőd és a fizetésképtelenség, pedig az ország nem rendelkezett drasztikus eladósodottsági mutatókkal: a teljes nettó hitelállomány a GDP 53,8%-át tette ki a válság előtt, igaz, hogy ez a negyedére összeomló pesónak és a devizaadósságnak köszönhetően hamarosan 165%-ra ugrott. A válság lényegében 10 év után is tart, a megtakarítások háromnegyede ma is az ország határain túl landol. |
+ | A döntés drasztikus hatással járt, a megrémült betéttulajdonosok pánikszerűen vették ki az argentin bankokból a megtakarításaikat. Nemcsak a külföldi, hanem a hazai pénzt, a pesót is, sőt minden mozdítható pénzügyi eszközt, hiszen nem lehetett tudni, hogy másnap milyen más korlátozásokkal él a kormány. A döntés bedöntötte Argentínát, jött az államcsőd és a fizetésképtelenség, pedig az ország nem rendelkezett drasztikus eladósodottsági mutatókkal: a teljes nettó hitelállomány a GDP 53,8%-át tette ki a válság előtt, igaz, hogy ez a negyedére összeomló pesónak és a devizaadósságnak köszönhetően hamarosan 165%-ra ugrott. A válság lényegében 10 év után is tart, a megtakarítások háromnegyede ma is az ország határain túl landol. |
| + | |||
| + | == Forrás == |
||
| + | * [http://mandiner.hu/cikk/20130801_g_gekko_mit_tanulhat_az_argentin_valsagbol_magyarorszag] |
||
| + | [[Kategória:Külföldi példák]] |
||
A lap 2015. július 14., 22:27-kori változata
Argentína egyik pénzhelyettesítője a Ticket.
2001-es Argentin pénzügyi válság
Gazdasági elemzők gyakran emlegetik Argentína példáját, mint a gazdasági válságkezelés totális csődjét. A 2001-es corralito (magyarul kis karám) tökéletes mintapéldája, hogy kényszerhelyzetben mit nem szabad csinálni: itt az argentin állam a magánszemélyek kezében lévő devizabetétek ideiglenes korlátozásáról döntött (heti 250 pesót lehetett felvenni a devizabetétekről kizárólag argentin pesóban, az intézkedés eredetileg maximum 90 napig maradt volna), ahelyett, hogy évekkel ezelőtt elengedték volna a peso árfolyamát, és nem adósították volna el a dollárban államot.
A döntés drasztikus hatással járt, a megrémült betéttulajdonosok pánikszerűen vették ki az argentin bankokból a megtakarításaikat. Nemcsak a külföldi, hanem a hazai pénzt, a pesót is, sőt minden mozdítható pénzügyi eszközt, hiszen nem lehetett tudni, hogy másnap milyen más korlátozásokkal él a kormány. A döntés bedöntötte Argentínát, jött az államcsőd és a fizetésképtelenség, pedig az ország nem rendelkezett drasztikus eladósodottsági mutatókkal: a teljes nettó hitelállomány a GDP 53,8%-át tette ki a válság előtt, igaz, hogy ez a negyedére összeomló pesónak és a devizaadósságnak köszönhetően hamarosan 165%-ra ugrott. A válság lényegében 10 év után is tart, a megtakarítások háromnegyede ma is az ország határain túl landol.