(+) |
(+) |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
Az '''alternatív pénz''', '''pénzhelyettesítő''' esetenként '''szükségpénz''' többféle [[fizetőeszköz]] neve, melyek közös jellemzője, hogy bizonyos körülmények között a hivatalos [[pénz]] helyett felhasználható. |
Az '''alternatív pénz''', '''pénzhelyettesítő''' esetenként '''szükségpénz''' többféle [[fizetőeszköz]] neve, melyek közös jellemzője, hogy bizonyos körülmények között a hivatalos [[pénz]] helyett felhasználható. |
||
| − | Lényeges a hivatalosnak számító pénzhez képest az árfolyama, beváltási aránya. Általában gazdasági válságokhoz köthetőek, ami összefüggésben van azzal, hogy a hivatalos pénz kiadását |
+ | Lényeges a hivatalosnak számító pénzhez képest az árfolyama, beváltási aránya. Általában gazdasági válságokhoz köthetőek, ami összefüggésben van azzal, hogy a hivatalos pénz kiadását [[monopólium]]ként kezelik. |
== Javaslatok alternatív fizetési rendszerekhez == |
== Javaslatok alternatív fizetési rendszerekhez == |
||
A lap jelenlegi, 2018. január 2., 23:05-kori változata
Az alternatív pénz, pénzhelyettesítő esetenként szükségpénz többféle fizetőeszköz neve, melyek közös jellemzője, hogy bizonyos körülmények között a hivatalos pénz helyett felhasználható.
Lényeges a hivatalosnak számító pénzhez képest az árfolyama, beváltási aránya. Általában gazdasági válságokhoz köthetőek, ami összefüggésben van azzal, hogy a hivatalos pénz kiadását monopóliumként kezelik.
Javaslatok alternatív fizetési rendszerekhez[]
Mivel mi itt Magyarországon a világ gazdasági és pénzrendszerét nem tudjuk megváltoztatni, ezért olyan pénzügyi alternatívákra van szükségünk, melyek ezzel párhuzamosan működnek, ezt kiegészítik. Ahogy ma többféle autó, többféle épület létezik a különböző igényekre, úgy többféle fizetési eszköz is létezhet a különböző gazdasági tevékenységek számára. Ilyen kezdeményezések a világon már több helyen léteznek. A szociális rendszerben ilyen például az öregek gondozásánál használt jegy, aminek az egysége az 1 munkaóra. Nem inflálódik, 50 év múlva is egy munkaóra. Sikeresen használják Japánban, Dél-Koreában vagy Voralbergben (Ausztria). Hasonló Felső-Ausztriában a Time-Sozial kezdeményezés.
A Bitcoin például egy virtuális pénz
De ilyenek a helyi pénzek egész sora, Németországban már több is van, de nálunk Sopronban is a közelmúltban elindult egy hasonló kezdeményezés, a Kékfrank. Ezek nem önálló pénzek, utalványok formájában vannak forgalomban és az a céljuk, hogy a helyi kis gazdasági közösségek fellendüljenek, mert ezzel úgy a termék, mind az áru előállításához, vagy a szolgáltatáshoz szükséges munka helyben marad vagy itt keletkezik. Jellegzetes közös tulajdonságuk, hogy ezeknél nem a kamat a mozgató erő, hanem a visszatartási díj. Ezt a rendszert Silvio Gesell alternatív közgazdasági elmélete alapozza meg, amit a második világháború előtt Wörgl-ben sikeresen ki is próbáltak: Wörgli kísérlet (1932) . Egy idő után (pl. havonta) ez a pénz értékéből veszít, ezért nem alkalmas tartalékolásra, nem alkalmas kamat-nyereségi spekulációra. Ez a pénz tulajdonképpeni célját, a kereskedelem, szolgáltatás és termelés biztosítását garantálja, éspedig helyben, egy kis gazdasági környezetben. A hagyományos pénzzel ellentétben, amit a bankban kamatoztatjuk és amiről nem ismert, hogy hova áramlik, a helyi pénz mindig helyben marad.
Egy másik, a régiókat összekapcsoló modell, a Svájcban már 70 éve működő pénz, a WIR lehetne. Ezt ki kellene terjeszteni egész Európára, ami lehetővé tenné, hogy a cégek egymás között, a bankokat mellőzve pénzt adjanak egymásnak kölcsön.
Azért van szükségünk minél több alternatív fizetési rendszerekre, hogy ha az egyik meghibásodik és már nem működik, akkor legyen egy kitérő, hogy krízis esetén az egész rendszer ne dőljön össze. Ahogy egy ökológiai rendszerben a fajok sokfélesége garantálja a rendszer stabilitást, úgy a gazdasági rendszerben is a különböző fizetési rendszerek garantálhatnák a gazdasági folyamatok és a társadalom krízismentes stabilitását.
Példák[]
- Helyi pénz
- Közösségi pénz
- váltó
- zseton
- C3 kereskedelmi hitelezési kör rendszere
- virtuális pénz
- infopénz