(+) |
(+) |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
Az '''alkotmány''' egy ország jogi alapja, a "törvények törvénye". Garantálja az [[emberi jogok]] érvényesülését. Csakis közvetlen népszavazással módosítható. Olyan intézményrendszert vetít előre, ahol egymástól független szervezetek kölcsönösen ellenőrzik egymást, megelőzve a hatalom és vagyon [[monopólium|koncentrációját]]. Lehetőséget ad változatos [[demokrácia technikák]] megvalósítására. |
Az '''alkotmány''' egy ország jogi alapja, a "törvények törvénye". Garantálja az [[emberi jogok]] érvényesülését. Csakis közvetlen népszavazással módosítható. Olyan intézményrendszert vetít előre, ahol egymástól független szervezetek kölcsönösen ellenőrzik egymást, megelőzve a hatalom és vagyon [[monopólium|koncentrációját]]. Lehetőséget ad változatos [[demokrácia technikák]] megvalósítására. |
||
+ | Gyakorlatilag egy államalakulat [[Alapszabály]]a, a [[Szervezeti és Működési Szabályzat]] bevezető része. |
||
+ | |||
+ | |||
+ | == Demokratikus alkotmányozás == |
||
+ | A polgárok érdekeit, [[tartós siker]]ességét tartja szem előtt, célja ezen érdekek érvényesülését segíteni. Az emberek veleszületett jogaik egy részéről lemondanak a közösség, az állam javára, de ellenőrzik a társadalom irányítóit. Így az alkotmány a lehető legmagasabb szintű társadalmi megegyezést fejezi ki, tehát '''társadalmi szerződés'''nek nevezhető. |
||
+ | Fontos egy önálló alkotmányozó hatalom (Alkotmánybíróság felettes szerve) létrehozása, mert az alkotmány többek között a hatalomgyakorlási rendszer kereteit szabja meg, ezáltal nemcsak a főhatalom akarata jelenik meg benne. |
||
+ | Ennek következtében egyensúly jöhet létre az állampolgárok egyéni érdeke, a társadalmi csoportok és a hatalom között. Az alkotmányozás ezáltal biztosíthatja az alkotmány demokratikus jellegét és széles körű elfogadottságát. |
||
== Kapcsolódó témák == |
== Kapcsolódó témák == |
A lap 2019. június 10., 12:12-kori változata
Az alkotmány egy ország jogi alapja, a "törvények törvénye". Garantálja az emberi jogok érvényesülését. Csakis közvetlen népszavazással módosítható. Olyan intézményrendszert vetít előre, ahol egymástól független szervezetek kölcsönösen ellenőrzik egymást, megelőzve a hatalom és vagyon koncentrációját. Lehetőséget ad változatos demokrácia technikák megvalósítására.
Gyakorlatilag egy államalakulat Alapszabálya, a Szervezeti és Működési Szabályzat bevezető része.
Demokratikus alkotmányozás
A polgárok érdekeit, tartós sikerességét tartja szem előtt, célja ezen érdekek érvényesülését segíteni. Az emberek veleszületett jogaik egy részéről lemondanak a közösség, az állam javára, de ellenőrzik a társadalom irányítóit. Így az alkotmány a lehető legmagasabb szintű társadalmi megegyezést fejezi ki, tehát társadalmi szerződésnek nevezhető. Fontos egy önálló alkotmányozó hatalom (Alkotmánybíróság felettes szerve) létrehozása, mert az alkotmány többek között a hatalomgyakorlási rendszer kereteit szabja meg, ezáltal nemcsak a főhatalom akarata jelenik meg benne. Ennek következtében egyensúly jöhet létre az állampolgárok egyéni érdeke, a társadalmi csoportok és a hatalom között. Az alkotmányozás ezáltal biztosíthatja az alkotmány demokratikus jellegét és széles körű elfogadottságát.