FANDOM


Regi konyv

Egy jó alkotmány alapos szerkesztettséget és megfontoltságot igényel

Az alkotmány egy ország jogi alapja, a "törvények törvénye". Garantálja az emberi jogok érvényesülését. Csakis közvetlen népszavazással módosítható. Olyan intézményrendszert vetít előre, ahol egymástól független szervezetek kölcsönösen ellenőrzik egymást, megelőzve a hatalom és vagyon koncentrációját. Lehetőséget ad változatos demokrácia technikák megvalósítására.

Gyakorlatilag egy államalakulat Alapszabálya, a Szervezeti és Működési Szabályzat bevezető része.

Demokratikus alkotmányozás Szerkesztés

A polgárok érdekeit, tartós sikerességét tartja szem előtt, célja ezen érdekek érvényesülését segíteni. Az emberek veleszületett jogaik egy részéről lemondanak a közösség, az állam javára, de ellenőrzik a társadalom irányítóit. Így az alkotmány a lehető legmagasabb szintű társadalmi megegyezést fejezi ki, tehát társadalmi szerződésnek nevezhető. Fontos egy önálló alkotmányozó hatalom (Alkotmánybíróság felettes szerve) létrehozása, mert az alkotmány többek között a hatalomgyakorlási rendszer kereteit szabja meg, ezáltal nemcsak a főhatalom akarata jelenik meg benne. Ennek következtében egyensúly jöhet létre az állampolgárok egyéni érdeke, a társadalmi csoportok és a hatalom között. Az alkotmányozás ezáltal biztosíthatja az alkotmány demokratikus jellegét és széles körű elfogadottságát.


A demokratikus alkotmány tartalmi összetevői Szerkesztés

forrás

A demokratikus alkotmány elemeinek definiálása, az alkotmány konkrét tartalma és funkciói

Az alkotmány széles körű társadalmi megegyezést kifejező alaptörvény, amely:

– legalizálja a politikai rendszert és az állami főhatalmat (legitimációs funkció);

– jogilag megfogalmazza a társadalom gazdasági és politikai berendezkedésének alapintézményeit (deklaratív funkció);

– védi a társadalmi rendet, a tulajdon és a vállalkozás szabadságát, a politikai intézményeket (védelmi funkció);

– megállapítja az állampolgárok gazdasági, szociális és kulturális jogait, politikai és szabadságjogait, azok korlátait és jogi biztosítékait (alapjogok biztosítása);

– biztosítja az állampolgárok egyenjogúságát (diszkrimináció tilalma);

– szabályozza a kormányzás szervezetét, a kormányzati szervek feladatait, hatáskörét és felelősségét (kormányforma);

– megállapítja a közigazgatás funkcióit, szervezetét és törvényességi felügyeletét (közigazgatás);

– biztosítja a helyi és területi önkormányzatok önállóságát, a helyi közösségek működését (helyi autonómia);

– szabályozza a bírósági szervezet felépítését, garantálja a bírói függetlenséget és megállapítja a törvényesség érvényesülésének biztosítékait (igazságszolgáltatás);

– meghatározza az alkotmány megtartásának jogi biztosítékait (az alkotmányosság védelme);

– megerősíti a nemzetközi jogi szerződések és az államok közötti együttműködés alapelveinek tiszteletben tartását, kinyilvánítja az államterület sérthetetlenségét és rendelkezik a felségjelvényekről (szuverenitás).

Külföldi példák Szerkesztés

Izlandi alkotmányozás 2011-2013Szerkesztés

A 2008-as gazdasági válságot követően felmerült az igény, hogy a polgárok az ország kormányzásában közvetlenebb módon vehessenek részt, valamint beleszólhassanak az izlandi természeti értékek feletti rendelkezés kérdéseibe. 2010-ben az izlandi parlament törvényt fogadott el az alkotmányozás menetéről. Ez lehetővé tette, hogy a választópolgárok széles köre véleményt nyilvánítson arról, mit kíván viszontlátni az izlandi alkotmányban. Ezek a javaslatok – sok viszontagság után – a huszonöt választott polgárból álló alkotmányozó tanács asztalára kerültek. A tanács konzultatív módon segítette a parlament munkáját, elkészített egy alkotmánytervezetet is, amelyet a 2012. októberben megrendezett véleménynyilvánító népszavazáson a szavazók több mint hatvan százaléka támogatott. Az izlandi parlament alkotmányügyi bizottsága 2012 novemberében a Velence Bizottság véleményét kérte az alkotmánytervezetről. A 2013 márciusában hozták nyilvánosságra a Velence Bizottság a konszenzust hiányoló és az alkotmánytervezet egyes pontjait tartalmi szempontból kifogásoló véleményét. A közhatalmat gyakorló politikusok erre hivatkozva leállították az eljárást, megfigyelők szerint tartottak az alkotmánytervezet egyes kulcselemeitől, így például a népszavazás széles körű alkalmazásától, a közérdekű információkhoz való hozzáférés tervezetben megfogalmazott erős garanciáitól.

2016-os olaszországi alkotmány-népszavazás Szerkesztés

A 2016-os olaszországi alkotmányos népszavazást 2016. december 4-én tartották Olaszországban. Ez volt az Olasz Köztársaság történelmének harmadik alkotmányos népszavazása.

A népszavazás elfogadásával megváltozott volna a kétkamarás parlamenti rendszer az országban: a felsőházként működő olasz szenátus a tartományok küldötteinek gyűléseként működne, csökkenne a képviselők száma. Megszüntetnék a CNEL-t (Olasz Munkaügyi és Gazdasági Tanács), korlátoznák az állami intézmények működési költségeit és felülvizsgálnák az alkotmány V. fejezetének II. részét.

A szavazók 59%-a nemmel szavazott, ezért az alkotmányos reformra nem került sor. Matteo Renzi a szavazás eredményének közzététele után bejelentette lemondását.

Kapcsolódó témák Szerkesztés

Community content is available under CC-BY-SA unless otherwise noted.