Az ajándékozáson vagyis nagylelkűségen alapuló gazdasági modell lényege, hogy a felhalmozott fölösleget nem szabad az egyenlőtlenség fokozására használni: a nagylelkűség kifejezéseként valakinek (akár a közösségnek, szomszédságnak) oda kell adni. Néhány kultúrában áldozati ajándékok lettek a fölösleg egy részéből. Ismert az ajándék befektetési céllal való tilalma, vagyis illik közvetlenül felhasználni, esetleg továbbajándékozni.

Előre fizetni figyelmességgel és kedvességgel egy jó befektetés.

Ajándékozás szerepe a társadalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ajándékozás és a piaci javak cseréje közti alapvető különbség, hogy utóbbi során nem jön létre érzelmi kapcsolat a felek között, míg az előbbinél elkerülhetetlen - jellemzően a pozitív megerősítés: megbecsülés, tisztelet kerül kifejezésre. Szinte minden vallásnak megvan a saját története, melyben az istenek megosztják testüket, önmagukat a híveikkel.

Egyes törzsi társadalmakban az ajándékozás jelentős társadalmi összetartó erővel bír. Az ajándéknak jelentősnek kell lennie, valami nem ajándék többé, ha abból csak egy valakinek van haszna, hiszen akkor az már tulajdonná válik. Az ajándék lényege tehát, hogy állandóan mozgásban van, és így többek számára is hasznos. Vagyis a viszonzás, visszaadás olyan kulcsmomentum, melynek nem feltétlenül az eredeti ajándékozó irányába kell történnie, hanem akár egy harmadik szereplő bevonásával is megvalósulhat.

További értekezések a témában:

Magyar példák az ajándékgazdálkodás területén[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ajándékgazdaság változatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyílt Forrású Banki Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Free-box, vagyis kacat lerakat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hagyományos gazdaságba beágyazódva is lehetőség van ismeretlenek megajándékozására. A fölösleges ám használható dolgokat nem kidobják, hanem egy közterület mentén elhelyezik, amikből bárki kedve szerint válaszhat. A Garázsvásárok egyik eleme szokott lenni, de Karitatív boltokban is szokott ilyen polc lenni.

Könyvcsere, szabadpolc[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tégy egy könyvet, végy egy könyvet. A könyvet-könyvért mozgalom lényege, hogy nyilvános helyekre (kávézókba vagy akár az utcára is) kitesznek egy polcot, ahonnan szabadon választható egy tetszőleges könyv, cserébe pedig ott kell hagyni egyet, amire már esetleg nincs szükség. [1]

Kanapészörf[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A couchsurfing (magyarul kanapé-szörfölés) alapötlete, hogy ha valakinek van egy felesleges szobája, ágya, kanapéja vagy éppen egy hálózsáknyi helye a földön, akkor miért ne osztaná azt meg nyitott, jófej és hasonló érdeklődésű utazókkal… INGYEN. Az élmény pedig kölcsönös, mert mindkét fél számára nyújt pozitív élményeket.

Informatika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Társadalmi modellek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Humanista Gazdasági Háló[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Humanista Gazdasági Háló a Humanista Mozgalom egyik modellje, amely az Új-humanista filozófiára épül. Lényege, hogy a magántulajdon a személyes illetve a család által használt birtoktárgyakra és javakra terjed ki. Amennyiben a munkával olyan hasznot ér el valaki, amire személyesen már nincs szüksége, akkor azt a közösség- társadalom szűkölködői részére felajánlja. Ebben hasonlít a Buddhista gazdasági modellre.

Kommunizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kommunizmus olyan társadalmi berendezkedés, amely az emberi értékek erősségében bízva nem szab meg árakat, a személyes használaton túli a javak közjavak. Az emberek szabadon és önállóan dönthetik el hogyan tesznek a köz javáért. A közösségi gazdaság elemeit alkalmazza szinte kizárólagos módon. Az gazdasági erőforrások megújuló elosztására dolgozta ki Liska Tibor az Ökonosztát rendszert.

Anarcho-Kommunizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Anarcho Kommunizmus lényege, hogy mindenki szabadon használhatja a rendelkezésre álló javakat szüksége szerint, és belátása és tehetsége szerint törekedjen a javak gyarapítására. Központi felügyelet nélkül az egyének és spontán szerveződő csoportok egymás közötti érdekérvényesítése alakítja ki a gazdaság működését.

Őskereszténység[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Őskereszténység szembehelyezkedett az egykori rabszolgatartó, erősen hierarchikus társadalommal.

Hasonló kezdeményezések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Community content is available under CC-BY-SA unless otherwise noted.