FANDOM


Az ajándék-kör, helyi nevén "kula" a csere széles körű, törzsek közötti formája; olyan közösségek bonyolítják le, amelyek a szigetek zárt kört alkotó hatalmas gyűrűjében élnek. vesd össze: szomszédság [...] Ennek az útvonalnak a mentén kétfajta árucikk – és csakis ez a két fajta – utazik folytonosan, egymással ellentétes irányban. Az óramutató járásával megegyezően vonul állandóan az egyik: a szoulavának nevezett, vörös kagylókból készített hosszú nyakláncok. A másik árucikk – a mwali, azaz fehér kagyló-karperec – az ellenkező irányban mozog. Mindkét áru – a zárt körvonalon saját irányában utazva – útja során találkozik a másikkal, és állandóan elcserélődik. A kula-cikkek minden mozgását, a kereskedelmi ügyletek minden egyes részletét egy sor hagyományos jogszokás és megegyezés rögzíti és szabályozza, a kula egyes műveleteihez pedig bonyolult mágikus rituálé és nyilvános szertartások kapcsolódnak.

Group hands

A kölcsönös bizalom felépítése a kulcs.

Minden szigeten és minden faluban többé-kevésbé korlátozott számú ember vesz részt a kulában; azaz megkapja a javakat, rövid ideig magánál tartja, majd továbbadja őket. Így mindenki, aki benne van a kulában, időről időre – bár nem rendszeresen – hozzájut egy vagy több mwalihoz vagy egy szoulavához, aztán pedig tovább kell adnia valamelyik partnerének, akitől cserébe kapja a másik árucikket. Soha senki nem tartogatja tehát hosszabb ideig magánál egyik cikket sem. Egyetlen tranzakció nem zárja le a kula-viszonyt, minthogy a szabály értelmében, aki egyszer a kulában van, mindig a kulában marad, s a két ember közötti üzlettársi viszony maradandó és életfogytiglan tartó ügy. Emellett bármely adott mwali vagy szoulava mindig úton van; kézről kézre jár, és fel sem merül, hogy bárhol is ottmaradhat; az elv tehát, amely szerint „egyszer a kulában – mindig a kulában”, vonatkozik magukra az értékekre is. [...]

Az ajándék értéke Szerkesztés

A kagylókarperecek és a hosszú spondylus-füzérek – a két fő kulaáru – elsősorban ékszerek, de csakis a legszebb táncruhákhoz veszik fel őket, olyan alkalmakkor, mint a nagy szertartási táncok, jelentős ünnepségek, nagygyűlések, amelyeken több falu vesz részt. [...] A karperecek legnagyobb része – csaknem kilencven százaléka – túlságosan kicsiny méretű még ahhoz is, hogy fiatal fiúk vagy lányok hordhassák. Néhányuk olyan nagy és értékes, hogy éppen ezért nem viselik. [...]

A kula résztvevői Szerkesztés

Egy ember cserepartnereinek száma változó lehet rangja és személyének fontossága szerint. Egy trobriandi közember csak kevés partnerrel rendelkezik, míg egy főnöknek több száz cseretársa van. [...]

Két kula-partner kula-ügyleteket bonyolít le egymással, mellékesen egyéb ajándékokat cserélve; barátokként viselkednek, és számos kölcsönös kötelezettségük van, amelyeket a falvaik közötti távolság és az egymáshoz viszonyított társadalmi helyzetük határoz meg. Egy átlagembernek van néhány partnere a közelben is, rendszerint házassági rokonsága vagy barátai körében, s ezekkel általában igen szoros baráti viszonyban van. [...] Az átlagember emellett rendelkezik még a saját vagy szomszédos körzetben egy-két főnöki partnerrel is, akikkel kula-cserét folytat. [...] A tengerentúli partner mindemellett vendéglátó, házigazda, szövetséges is a veszély és bizonytalanság földjén. [...] A kulában megváltoztathatatlan az a szabály, hogy a kagyló-karperecek és nyakláncok sohasem érkezhetnek ugyanattól az embertől, lévén, hogy különböző irányban kell utazniuk. Ha egy partner karperecet ad, és én nyaklánccal viszonzom, minden további ügyletnek közöttük ugyanígy kell lefolynia. [...]

A kula szertartásos ajándékozás; az ajándékot azonos értékű másik ajándékkal viszonozzák egy idő múltán, ami lehet néhány óra vagy perc, néha azonban egy év vagy még több is eltelhet a tartozás kiegyenlítéséig. Sohasem fordul azonban elő, hogy a csere során vitatkoznának, alkudoznának az ajándékokról. [...] Az ajándék viszonzása, a tartozás kiegyenlítése teljesen az adósra van bízva; semmiféle erőszakkal nem lehet kikényszeríteni tőle. [...]

Minél jelentékenyebb valaki, annál inkább arra törekszik, hogy kitűnjön bőkezűségével. Noblesse oblige – a nemesség kötelez –, és valóban ez az a társadalmi norma, amely a bennszülöttek magatartását szabályozza. Mindez nem jelenti azt, hogy az emberek mindig elégedettek, és hogy nem fordul elő perpatvar, neheztelés, sőt veszekedés a tranzakciók során. Természetesen megtörténik, hogy egy ember hiába akarja a tényleges egyenértéket adni a kapott tárgyért, ez nem áll rendelkezésére. [...] Aki tisztességes és bőkezű a kulában, ahhoz több ékszer áramlik, mint a fukarhoz. [...]

A kula, amely annyira összefonódik a mágikus és szertartási elemekkel, szilárd hagyományokon nyugszik, és egész sor mitikus történet kapcsolódik hozzá. „Létezik egy gazdag kula-mitológia, amelyben régmúlt időkről szólnak a történetek; arról a korról, amelyben a mitikus ősök hosszú és vakmerő hajóutakat tettek. Mágikus ismereteik birtokában képesek voltak elkerülni a veszélyeket, legyőzni ellenségeiket, leküzdeni az akadályokat, hőstetteikkel pedig megalkották azokat a példákat, amelyeket ma is híven követ a törzsi szokás. Leszármazottaik számára azonban főként azért fontosak, mert a mágikus erejüket továbbadták, s ez teszi lehetővé a kulát a következő generációknak. [...]"

Forrás Szerkesztés

Bronislaw Malinowski (1884-1942) lengyel származású angol kultúrantropológus volt. Új-Guineában és a Trobriand-szigeteken végzett megfigyeléseket a bennszülöttek között. Magyarul 1972-ben jelent meg válogatás a munkáiból Baloma címen. Ebből találhatóak itt szemelvények, Bónis György és Ecsedy Csaba fordításában.

Community content is available under CC-BY-SA unless otherwise noted.