FANDOM


Bernard Lietaer: A gazdaság mint rendszer

A "gazdasági rendszer" kifejezést olyan gyakran használják, hogy sokszor szem elől tévesztik a jelentését. A rendszerek rendelkeznek bizonyos jellemzőkkel, és azzal, hogy többet megértünk a működésükből, értékes bepillantást nyerhetünk abba, hogy hogyan lehetne javítani a helyi gazdasági rendszerünket. A helyi gazdaságok olyanok, mint a különböző autótípusok. Mindegyik modellnek saját különleges jellemzői vannak – kabrió tető, tempomat, dízel vagy benzines; vannak hibridek, elektromos autók, kamionok és furgonok. De mindegyiknek vannak erőátviteli berendezései, kerekek, kormánymű, kijelzők, amelyek megmutatják, hogy hogyan áll az olajszint, figyelmeztető lámpák, stb. Megértve azt, hogy minden autóban van valami közös, többet megérthetsz az adott járműből is.

Kezdésként alapszinten, a rendszer definíciója a Merriam Webster's szótár alapján így hangzik: "rendszeresen kölcsönhatásban lévő vagy egymással összefüggésben lévő darabok csoportja egy közös egységet alkot." Egy autó esetében ez az összes alkatrészt jelenti és a közös egész olyasmit alkot, ami nagyobb, mint a részek összessége. Ha egymás mellé teszed a kerekeket, a motort, a futóművet, a kormánykereket, a szélvédőt, az üléseket, a törzset, a tükröket és a műszereket és kipakolod a garázsod padlóján, akkor csak egy nagy rakás cuccod fogsz kapni. De ha minden alkatrész együttműködik, akkor az autó kigurulhat az úttestre és elkezdheti járni az utcákat.

Electric Car Share in Nice (France)

Tankoló elektromos autó.

A rendszer tehát ennél fogva egyetlen közös egész egymással interakcióban lévő részekkel, amelyben a részegységek olyan jellemzőkkel bírnak, amelyekben a rendszer egésze osztozik. Az egyik rész a rendszer áramlása – valami, ami átjárja a rendszert és interakcióba lép más részegységekkel. Egy másik rész a rendszerraktár – egy olyan hely a rendszeren belül, amelyben az áramlás hajlamos felhalmozódni. Amikor leírjuk a rendszer egymással interakcióban lévő részeit, feltételezzük, hogy egy a rendszeren belül lévő változó hatással van más változókra. Ezt visszacsatolásnak nevezik és az interakciók pozitív vagy negatív visszacsatolást is eredményezhetnek.

Ha az autó metaforáját használjuk, az egyik áramlás lehet a motoron keresztüláramló üzemanyag, majd annak távozása a kipufogócsőn keresztül. A raktár lehetne az üzemanyagtank, amiben az üzemanyagot tároljuk használat előtt. Amikor a sofőr rálép a gázpedálra (aki egy újabb összetevője a rendszernek), több üzemanyag továbbítódik a motorba. Tehát a visszacsatolás a gázpedál és az üzemanyagnak a motor felé történő továbbítódása között pozitív – nagyobb gázadás, több üzemanyag. A pozitív visszacsatolás azt jelenti, hogy két változó ugyanolyan hatással van egymásra, ha több van az egyikből, akkor több van a másikból is.

Amikor a sofőr azt látja, hogy az autó a sebességhatárnál gyorsabban megy, rálép a fékpedálra. Minél erősebben lép a fékre, az autó annál lassabban mozog, vagyis annál kisebb lesz a sebessége. Ez tehát a negatív visszacsatolásra példa, amikor is ha valamiből több van, akkor másból kevesebb lesz. Több fék, kisebb sebesség. A különböző változók közötti pozitív vagy negatív visszacsatolás a rendszerben számos különböző eredményhez vezethet. Az autó példáját használva, ha a sofőr pontosan a sebességhatáron akar autózni, akkor a pozitív és negatív visszacsatolás kombinációját alkalmazza, ami relatíve állandó eredményhez vezet. Ugyanez igaz a testünkre is, amikor a testhőmérséklet nagyjából állandó 36 C hőmérsékleten van tartva az anyagcsere pozitív visszacsatolása és a verejtékezés negatív visszacsatolásának kombinációján keresztül.

Amikor egy rendszerben csak pozitív visszacsatolás van, vagy amikor a rendszerben lévő összes visszacsatolás pozitív (csakúgy, mint a matematikában, ahol két negatív szám összege pozitív számot eredményez), a rendszer megerősítő eredményre vezet, amikor is a változóktól függően a dolgok egyre rosszabbá és rosszabbá vagy éppen egyre jobbá és jobbá válnak. Nagyon sok példát lehetne felhozni erre, a vegyes kamatozás egy bankszámlán, a népességnövekedés és klímaváltozás csak néhány ezek közül. Ha a bankban több pénz van, az azt jelenti, hogy több kamat lesz kifizetve, ami azt jelenti, hogy több lesz a pénz, és így tovább – pozitív visszacsatolás plusz még több pozitív visszacsatolás. A népesség esetében több szülő több utódot hoz létre, akikből ugyancsak szülők válhatnak. A klímaváltozás estén a felmelegedés kevesebb jeget eredményez a sarkokon - ami visszaverhetné a napsütést - ami így melegebbé teszi az ottani hőmérsékletet, aminek eredményeként kevesebb lesz a jég. Ebben a példában a több szén-dioxid nagyobb felmelegedést eredményez (pozitív visszacsatolás), a nagyobb felmelegedés kevesebb jeget jelent (negatív visszacsatolás), a kevesebb jég nagyobb felmelegedést eredményez (negatív visszacsatolás) és a nettó végeredmény pozitív - ez együtt egy ördögi kört alkot.

E két mintázatot – a pozitív és negatív visszacsatolás kombinációját, ami egyensúlyt eredményez, illetve erősíti a növekedést vagy a csökkenést – rendszer archetípusoknak (system archetypes) nevezzük, amik olyan viselkedési mintákat jelentenek, amelyek idővel számos különböző rendszerben megfigyelhetők. Nagyon sok rendszer archetípus létezik és annak megértése, hogy egy rendszeren belül hogyan lehet a viselkedési mintázatokat megváltoztatni, kulcsfontosságú a gazdaság megértésében is.

A gazdaság viselkedése idővel megmutatja egy archetipikus rendszer jellemzőit a tágulási és összehúzódási ciklusok révén, amelyeket a különböző változók pozitív és negatív visszacsatolási hurkai vezérelnek. Egy nagyon egyszerű szinten – az aranybányszaton és fosszilis üzemanyagok kitermelésén alapuló konjunktúra és dekonjunktúra jellegű természeti erőforrás gazdálkodás – egy olyan rendszer archetípusként írható le, amit a "Növekedés Korlátai"-nak (Limits to Growth) neveznek.(1)

Megjegyzések Szerkesztés

(1) Ez a kifejezés a Dennis és Donella Meadows illetve Jorgen Randers által az 1970-es években írt azonos című könyvből származik. Később a szerzők újragondolták ezt Beyond the Limits (Határokon túl) című 2000-ben kiadott új könyvükben.

A rendszer archetípusokról további információk kutatásához számos nagyszerű forrás áll rendelkezésünkre. Az egyiket, amelyet nagyon hasznosnak találok, The Way of Systems-nek hívják: http://www.systems-thinking.org

Hogy hogyan lehet alkalmazni az archetípusokat a közösség fejlesztésében, arról a LASER weboldalon (Local Action for Sustainable Renewal) a források szekcióban találsz leírást: http://www.global-laser.org/resources/trend_analysis.pdf

Forrás Szerkesztés

Community content is available under CC-BY-SA unless otherwise noted.