Tőke, az anyagi jólét megteremtésének alapja
Melyek azt emberi társadalom, közösség szempontjából fontos tőke, a közösségi tőke (community capital) különböző típusai, amelyekre szükség van a valódi jólét megteremtéséhez? A közösségi rendszerek és az eszközleltár bepillantást enged a rendelkezésünkre álló közösségi tőkébe és az így kapott produktív, vagy létrehozó termelőképességet nagyon fontos előtérbe helyeznünk, amikor egy közösségi vállalkozás stratégiájáról gondolkodunk. A különböző rendszereket látva a közösségi tőke típusai, amelyek eszközök létrehozására használhatók: természeti, épített, technológiai, társadalmi, történelmi-és-kulturális, humán, intézményi, vállalkozói, pénzügyi, kihasználatlan termelékenység tőkéje. Ezek részletesen kifejtve a következők:
Természeti tőke[]
A természeti tőke a környezet eszközeinek állománya, amelyekkel még több eszköz állítható elő; például egy egészséges erdő fákat eredményez, élőhelyként szolgál, megköti a szén-dioxidot, véd az erózió ellen, önmagában szépséget képvisel, segíti a rekreációt és megtisztítja a vizet, ha a tőke alapját – a lényegi regeneratív kapacitását – megőrizzük. Ha egy fakitermelő vállalat tarvágással letarolja az erdőt, az rövid távon korlátozott számú ember számára némi pénzjövedelmet eredményez, de ezzel elhasználjuk a terület tőkéjét, pontosan úgy, mintha a bankban lévő megtakarítási számlád tőkéjét kezdenéd használni ahelyett, hogy a kamatbevételeidből fizetnéd a költségeket. Ha ezt túl sokáig csinálod, nem marad semmi pénzed. Erősíteni a természeti tőkénket azt jelenti, hogy találunk rá módot, hogy megvédjük és megerősítjük azokat a természeti rendszereket, amelyek biztosítják számunkra a szükséges környezeti szolgáltatásokat – a levegőt, a vizet, a hőmérsékletet, a termőföldet, élelmet, hulladékfeldolgozást, szépséget, rekreációt, nyersanyagokat – anélkül, hogy veszélyeztetnénk azon képességüket, hogy ezeket a szolgáltatásokat a jövőben is nyújtani tudják számunkra.
Épített tőke[]
Egy közösségben az épített tőke tartalmazza az épületeket, az infrastruktúrát (utakat, elektromos áram előállítását és továbbítását, csöveket, huzalokat, kábeleket, víz és szennyvíztisztító telepeket, stb.), lakóházakat, parkokat és rekreációs létesítményeket, kereskedelmi és ipari létesítményeket, és a közösségi élet más épített elemeit. Az épített tőke erősítésébe beletartozik az általános tőketervezés, valamint alapos áttekintése annak, hogy a már meglévő épített tőke hogyan találkozik a beazonosított igények mértékével. Az épített tőke nagyon fontos és problémás aspektusa a fejlesztés eredményeképpen bekövetkező földhasználat mintázata. Kiterjedt, kihasználatlan, vadon lévő területek diszfunkcionális mellékhatásokat eredményezhetnek az épített tőke fejlesztése és fenntartása során – ennek új megközelítése, hogy ezt a közösség jólétével és valódi gazdagságával összhangban tegyük meg.
Amióta forradalom zajlott le az energiapiacon és a globális ökológiai válságon alapuló technológiák területén – pl. olajárcsúcs – továbbá a fenntartható energiarendszerek költséghatékonnyá válásával, egy fenntartható energiaterv ugyancsak részét képezi az épített tőke tervezésének, amely azt jelenti, hogy a közösségek profitálhatnak egy olyan koherens, teljes-rendszerű megközelítésből, amelyre a múltban nem volt szükség.
Technológiai tőke[]
A technológiai tőkébe tartoznak azok a módszerek, amelyekkel a közösség szellemi erőforrásait felhasználva alkothat meg eszközöket, rendszereket, gépeket, művészetet, készségeket és anyagokat, amelyek célja, hogy javítsák az életünket. Ha a tőkénket erre a területre építjük az azt jelenti, hogy támogatjuk az oktatást, a kreativitást és olyan anyagokhoz férünk hozzá, amelyek kreatív, innovatív technológiák létrehozásához szükségesek. Például egy depressziós dél-afrikai kisvárosban egy fiatal férfi, aki fizikusnak tanult, kitalál egy napenergiával és biciklimeghajtással üzemelő akkumulátortöltőt – nagyon sokan a házaikban autók akkumulátorait használják a lakások elektromos ellátására. Ha hozzáférése lenne olyan anyagokhoz, amelyekre szüksége van az új rendszerek kifejlesztéséhez, nagyszerű ötlete - amely bevételt generálna egy elszegényedett területen, alacsony költséggel működő energiát biztosítana a közösségében lévő embereknek és egyúttal lecsökkentené a CO2 kibocsátást – talán sikerrel járhatna.
Társadalmi tőke[]
A társadalmi tőke az egyik módja annak, hogy felismerjük a gazdasági jelentőségét az interakcióra használt kooperatív rendszereknek, valamint azoknak a kapcsolatoknak, hálózatoknak és értékeknek, amiket megosztunk. A társadalmi tőke nettó eredménye a sikeres és hatékony kollektív tettekre való kapacitás. Ha arra gondolunk, hogy a társadalmi tőke hogyan hoz létre további társadalmi eszközöket, minden módot észben kell tartanunk, amivel növelni tudjuk a közösségeink kapcsolódását. Ha más stratégiákat is kifejlesztünk, óvatosnak kell lennünk, hogy azok véletlenül se károsítsák a közösségünkben meglévő kapcsolatokat. Ugyancsak fontos elkerülnünk azt a helyzetet, amikor a közösség egyik szektorában lévő társadalmi tőke más szektoroknak a teljes közösséghez való kapcsolódása ellen dolgozik - a helyi maffia tagjai közötti kapcsolódást nevezhetjük a társadalmi tőke egyik formájának, ugyanakkor szerepe a közösségben nem növeli más társadalmi eszközökét.
Történelmi és kulturális tőke[]
A közösségünk történelmi és kulturális tőkéje reprezentálja azokat a módokat, amikkel kifejezzük identitásunkat és kreativitásunkat egy támogató közösségben – a történelmi forrásokat, amelyeket turistalátványossággá lehet fejleszteni, a kulturális központokat, ahol ünnepelhetjük zenénket, művészetünket, színházunkat, táncunkat és más kreatív törekvéseinket, a programokat, amikkel felépíthetjük és átadhatjuk kulturális megértésünket másoknak. A történelmi és kulturális tőke felépítése és fenntartása magában hordoz egy sokoldalú megközelítést, amely erősíti a vezetői képességeket, javítja/növeli az épített környezetet, amelyben kulturális tevékenységek történhetnek, támogatja a kreativitást és a tehetséget, gondosan őrzi/megbecsüli a történelmi feljegyzéseket és információkat és hirdeti a toleranciát és a különbözőségek tiszteletét. A kreatív gazdaság az Amerikai Egyesült Államokban mára meghaladta a hagyományos gyártási szektort, így aztán a kulturális tőke mára fontosabb lett, mint valaha.
Humán tőke[]
A humán tőke tartalmazza az összes tudást, készséget és képességet, amelyet az emberek összegyűjtöttek. Tágabb értelemben magában foglalja mindazt, amit megtanulhatnak, feltalálhatnak, alkothatnak és amivel hozzájárulhatnak a közösség egészéhez. A közösségünkben történő humán tőke fejlesztéséhez arra van szükségünk, hogy olyan stratégiákat fejlesszünk ki, amelyek minden szinten növelik a képességeket. Azok, akik a potenciáljaiknak megfelelően élnek, erősítik a saját és közösségük életét. Ezen képességek fenntartásába beletartozik olyan rendszerek fejlesztése, amelyek növelik a jólétet, és amelyek foglalkoznak a betegekkel, pszichés és mentális kihívásokkal küzdőkkel, a nagyon fiatalokkal vagy nagyon öregekkel, akik képtelenek saját maguk ellátására. Ez azt jelenti, hogy fel kell építeni a közösségünk gondviselő képességét, hogy az emberek érezzék a támogatást, érezzék a kötődést és közös támogatást, és amelyekben a családi kapcsolatok és társadalmi hálózatok egészségesek maradnak az egyén számára.
Kormányzati, intézményi tőke[]
Az intézményi tőke általános definícióját nehéz meghatározni – néhányak számára azt jelenti, hogy a pénzügyi forrásokat kulcsintézmények ellenőrzik, másoknak pedig azt jelenti, hogy az intézményi ágazat kormányozza a gazdaságot. E könyv céljának megfelelően, mi úgy definiáljuk az intézményi tőkét, mint struktúrák, intézmények jogi és pénzügyi szerkezetét, amelyek lehetővé teszik egy társadalom működését. Ebbe beletartoznak a jogrendszerek és a jogi szabályozás, a biztosítási rendszerek, amelyek segítenek egy közösségnek kezelni a kockázatot, olyan rendszerek, amelyek megteremtik a különböző cseremechanizmusokat (nemzeti és kiegészítő pénznemek), a szabályozási struktúrák, amelyek védik a természeti környezetet, emberi jogokat és az emberi egészséget és jólétet és minden intézményi megállapodást, amelyek a gazdasági aktivitás alapjait képezik.
Gazdasági tőke[]
A gazdasági tőkét sokan hajlamosak úgy tekinteni, mint a gazdasági fejlődés egyetlen releváns alapját és leginkább pénzügyi tőkeként határozzák meg. A gazdasági tőkének három típusát különböztetjük meg:
Vállalkozói tőke[]
Egy közösség vállalkozói tőkéjébe beletartoznak azok a vállalkozások és intézmények, amelyek minden más típusú tőkéjüket mozgósítják, hogy olyan eszközöket állítsanak elő, amelyek emberi szükségleteket elégítenek ki. A vállalkozói tőkébe beletartozik mind a nyereségorientált, mind pedig a non-profit szektor – a gyártók, a szolgáltatók, a kiskereskedelmi üzletek, kórházak és óvodák, építészek, mérnökök, tervezők, szépségszalonok, éttermek, vidámparkok, golfközpontok, szállodák, iskolák, egyetemek, szociális otthonok, és az összes bennünket alkalmazó munkáltató. Ezek összessége kritikus részét képezi bármely közösség termelőképességének, enélkül a gazdaság működésképtelen.
Pénzügyi tőke[]
A pénzügyi tőke felhasználható valódi bőség megteremtésére, beleértve a banki rendszeren keresztül elérhető kölcsönforrásokat, egyének és intézmények megtakarításait és befektetéseit. Az ilyen típusú tőke erősítése és növelése tűnik minden esetben a sikeres gazdasági fejlődés legnagyobb akadályának, ugyanakkor nem lehetetlen véghezvinni. Ami kell hozzá, az némi kreatív gondolkodás új utak keresésre, amelyek biztosítják az új vállalkozás elindításához szükséges likviditást és forrásokat.
Kihasználatlan termelékenység tőkéje[]
A gazdasági eszközök mellett, amelyek nemzeti pénznemekben mérhetőek (dollár, euró, pezó, jen), a tőke egy - gyakran figyelmen kívül hagyott - másik formája mozgósítható a kiegészítő pénznemek rendszerén keresztül. Ez minden alkalommal megtörténik – tapasztalt öregek mentorálnak fiatalabb felnőtteket, nyugdíjas és munkanélküli emberek képességei is hasznosíthatók még akkor is, ha éppen nem rendelkeznek munkahellyel, közösségi épületek üres helyiségei használhatók, amikor a hivatalos kormányzati funkcionáriusok éppen nem üléseznek benne, megtölthetjük az iskolák vagy éttermek üres székeit, kifejezhetjük magunkat és kreativitásunkat pénzbeli ellenszolgáltatás ellenében, vagy éppen anélkül is. Az egyik kulcsfontosságú módja annak, hogy valódi bőséget teremtsünk a közösségeinkben, hogy meglovagoljuk ezt a lehetséges csere tőkét azáltal, hogy bemutatjuk a kiegészítő pénznemek cseremechanizmusait, amelyek a közösség javára mozgósítani tudják a lehetséges forrásokat. Ez a fajta tőke azért fontos, mert hozzájárul a jólétünkhöz anélkül, hogy korlátozva lenne a hiánytól vagy a nemzeti pénznem hozzáférhetőségétől. A "gazdaság" szó (economy) erdete a görök oikos és nomos szavakra vezethető vissza, és azt jelenti: „a háztartás kezelése” ("management of household"). A háztartás funkcióiba beletartozik - ugyanakkor meg is haladja azt - hogy egy monetizált cserébe van rögzítve, így aztán, hogy igazán megérthessük a gazdaságunkat, túl kell tekintenünk azokon az értékeken, amelyek a hagyományos pénzügy értelmezésben tükröződnek.
Összefoglalás[]
A fentiekben bemutatott mind a tíz tőkeforma a gazdasági rendszer számára kritikus fontosságú eszközök áramlását eredményezi. A tőke jelenti az alapot, a reproduktív rendszert és az üvegházat, amelyben egy egészséges gazdaság növekedhet. Ha a közösségedet egy szigetnek képzeled el, és megméred a pénz összes áramlását, erőforrásokat, a közösségedből ki-és bemenő termékeket és szolgáltatásokat, abból könnyebb megérteni a működését. Ha a sziget fenntartja a természeti tőkéjét, így aztán a termőföld produktív marad, a víz bőséges és tiszta és a növények és állatok mind egészségesek, akkor az élelmet eredményez az ott élő emberek számára, és esetleg néhány lehetséges extra mezőgazdasági árut és terméket – lekvár, gyapjú, pulóver, fűrészáru, bútor – amit eladhatnak a szárazföldön élőknek. Ha a szárazföldiektől érkező pénzt helyi bankokban (pénzügyi tőke) takarítják meg, akkor abból kölcsönök valósíthatók meg azok számára, akik kölcsön akarják venni új vállalkozás indításához. Ha a helyi iskolákban arra tanítják az embereket, hogyan bontakoztassák ki kreativitásukat és újításaikat és megértsék a kockázatokat, akkor lehetséges, hogy lesz majd néhány vállalkozó, aki ki fogja találni, hogyan készítsenek jobb pulóvereket vagy bútorokat (vállalkozói tőke). Talán alapítanak egy vállalatot (intézményi tőke) és együttműködnek a helyi közösség vezetőivel (társadalmi tőke), hogy felépítsenek egy nagyobb gyárat (épített tőke). A munkások számára kialakított képzési programok segíthetnek biztosítani, hogy legyen olyan ember, aki képes előállítani a termékeket (humán tőke).
Mindegyik eszköz – a munkások képességei, a vállalat megalapítása, a vállalkozói elképzelések – alapja a tapasztalat és a kollektív támogatás, ami lehetővé teszi, hogy újfajta módon reprodukálja önmagát. Ez a tőke alapja. A mód, ahogy a különböző tőkeformák együtt dolgoznak és a különböző eszközök közösségen keresztül történő áramlása formálják meg azt, amit gazdasági rendszerként ismerünk.
Forrás[]
- Ez a cikk kivonat Bernard Lietaer (ejtsd: lietár) “Tudatos Városok, Tudatos Gazdaságok” című könyvének “Új tőke teremtése” című harmadik fejezetéből.