Edit Page
Source Editor
Figyelem: Nem vagy bejelentkezve. Ha szerkesztesz, az IP-címed nyilvánosan látható lesz a laptörténetben. Ha bejelentkezel vagy regisztrálsz, a szerkesztéseid a felhasználónevedhez lesznek társítva, egyéb hasznos dolgok mellett.
A szerkesztés visszavonható. Kérlek ellenőrizd alább a változásokat, hogy valóban ezt szeretnéd-e tenni, majd kattints a lap mentése gombra a visszavonás véglegesítéséhez.
Aktuális változat | A te változatod | ||
1. sor: | 1. sor: | ||
− | + | 1946. július 10-én alapították a Népi Kollégiumok Országos |
|
Szövetségét (NéKOSz-t). Az esemény azért is méltó a megemlékezésre, mert '''a NéKOSz jóval több volt mint egyszerű szakmai (pedagógiai) társadalmi szervezet:''' a közvetlen demokrácia egyik legizgalmasabb magyar kísérlete volt. |
Szövetségét (NéKOSz-t). Az esemény azért is méltó a megemlékezésre, mert '''a NéKOSz jóval több volt mint egyszerű szakmai (pedagógiai) társadalmi szervezet:''' a közvetlen demokrácia egyik legizgalmasabb magyar kísérlete volt. |
||
42. sor: | 42. sor: | ||
Maga a NéKOSz formálisan azért volt olyan rövid életű, mert egy átmeneti korszak gyermeke, és egyben szimbóluma volt. Ez a korszak egyébként általában is a társadalmi (civil) szervezetek egyik virágkora volt Magyarországon. '''1949 nyarán a kialakuló Rákosi-diktatúra egy tollvonással oszlatta fel a NéKOSz-t''', és degradálta autonóm szervezetekből egyszerű diákszállókká a népi kollégiumokat. '''Az sem zavarta őket különösebben, hogy a NéKOSz sok diákja vallotta kommunistának magát.''' (Jellemző, és talán nem is teljesen független ettől, hogy a Párt ugyanezen év őszén akasztófára küldte a népi kollégisták legnagyobb kommunista támogatóját, Rajk Lászlót is.) Egy kemény diktatúra ugyanis általában nem tűri az autonóm közösségeket, főleg azt nem, hogy azok hálózatot alkotva alternatívát kínáljanak a parancsuralmi rendszerrel szemben. (Valószínűleg éppen ez az, ami miatt manapság keveset hallunk erről a hungarikumnak is minősíthető jelenségről.) |
Maga a NéKOSz formálisan azért volt olyan rövid életű, mert egy átmeneti korszak gyermeke, és egyben szimbóluma volt. Ez a korszak egyébként általában is a társadalmi (civil) szervezetek egyik virágkora volt Magyarországon. '''1949 nyarán a kialakuló Rákosi-diktatúra egy tollvonással oszlatta fel a NéKOSz-t''', és degradálta autonóm szervezetekből egyszerű diákszállókká a népi kollégiumokat. '''Az sem zavarta őket különösebben, hogy a NéKOSz sok diákja vallotta kommunistának magát.''' (Jellemző, és talán nem is teljesen független ettől, hogy a Párt ugyanezen év őszén akasztófára küldte a népi kollégisták legnagyobb kommunista támogatóját, Rajk Lászlót is.) Egy kemény diktatúra ugyanis általában nem tűri az autonóm közösségeket, főleg azt nem, hogy azok hálózatot alkotva alternatívát kínáljanak a parancsuralmi rendszerrel szemben. (Valószínűleg éppen ez az, ami miatt manapság keveset hallunk erről a hungarikumnak is minősíthető jelenségről.) |
||
− | Jancsó és Vitányi mellett a népi kollégiumok történetének harmadik nagy tanúja, átélője és teoretikusa '''Pataki Ferenc''' volt. '''A NéKOSz-legenda című nagy összefoglaló művében azt írta:''' |
+ | Jancsó és Vitányi mellett a népi kollégiumok történetének harmadik nagy tanúja, átélője és teoretikusa '''Pataki Ferenc''' volt. '''A NéKOSz-legenda című nagy összefoglaló művében azt írta:''' |
<em>„A NéKOSz eredeti, egyszeri alakjában és főképpen történeti kontextusában meg nem ismételhető históriai képződmény.”</em> |
<em>„A NéKOSz eredeti, egyszeri alakjában és főképpen történeti kontextusában meg nem ismételhető históriai képződmény.”</em> |