Vitakultúra-fejlesztő vendégszerzőnk, Benedek Péter cikkében összeszedte, hogyan lehet egy céges megbeszélésen a vitának és az egymásnak feszülő érveléseknek teret adni úgy, hogy ezt erőforrásként tudjuk használni. A cikk összeállításához magyarországi HR-vezetőket is megkérdeztek a tapasztalataikról.
A csoportmunka lényeges a kisebb és nagyobb vállalkozásokban egyaránt.
Adj keretet a vitának![]
Elengedhetetlen, hogy a megbeszélések jól elő legyenek készítve. Csernák Péter, a Grupo Antolin HR-vezetője szerint mindegy, hogy egy pár fős megbeszélésről vagy egy komplett board meetingről van szó, ugyanolyan fontos, hogy „legyenek napirendi pontok, és tudjuk, hogy miben akarunk döntést hozni”. A résztvevőket minden szükséges információval el kell látni előtte, hogy a megbeszélésre maximális felkészültséggel érkezhessenek.
Számtalan olyan eset van, amikor hatékonyan kell az időt beosztani, így indokolt lehet, hogy az egyes felszólalások időkereteit erre kijelölt ún. "időmérő" kontrollálja. Így mindenki tudja, hogy mennyi ideje van kifejteni a gondolatait, emellett segít a lényegre törő megfogalmazásban is. A virtuális térben még ennél is szigorúbb meetingkeretekre van szükség. Kell egy dedikált kolléga, aki a meetingplatformot (Zoom, Teams, Google Meet stb.) kezeli, hiszen ha ő kap egy pontos leírást a menetrendről, akkor kézben tudja tartani a megbeszélést. Ha mégis valamilyen váratlan esemény lépne fel, pillanatok alatt kezelni tudja a helyzetet. Így elkerülhetjük a megadott időkeret túllépését.
Legyen közös célotok, és hagyj teret az ötleteknek![]
Dubniczky-Szabó Júlia, a Freudenberg Sealing Technologies Kft. vezetője szerint „akkor lesz igazán jó és konstruktív egy megbeszélés, ha kristálytisztán megfogalmaztuk a célját, és definiáltuk úgy, hogy az alatt minden résztvevő ugyanazt értse.” Nincs annál meddőbb megbeszélés, mint amikor arról beszélgetünk, hogy miről is beszélgetünk.
A célokat nem mindig egyszerű meghatározni, ezért is fontos egy olyan eszköz, amivel a munkatársakban lévő értékes tudás a vezetés számára is elérhetővé válik. A klasszikusan használt módszerek, mint a brainstorming, gyakran hatástalanoknak bizonyultak az igazán kreatív ötletek generálásában. Ezen felül sokak (pl. introvertáltak) számára a brainstorming mint műfaj nem komfortos. Egy jól kialakított céges vitakultúra abban más, hogy – akár virtuális térben is – azonos részvételi lehetőséget biztosít mindenki számára, figyelembe veszi az egyéni különbségeket. Ezen felül azt is szem előtt tartja, hogy „az igazán kreatív ötletek ritkán születnek egyetlen pillanatban, hanem jellemzően egy csoportfolyamat eredményei.”
Érvelj![]
Pontosan, precízen, tényekre támaszkodva. És legfőképpen lényegre törően, mert a virtuális térben akár ötször hamarabb lankad az ember figyelme, mint egy személyes találkozón.
Sinka Judit, a Jobtain HR-vezetője szerint fontos, hogy pontosan megfogalmazzuk, mi mellett is érvelünk. Ezért állításainkat támasszuk alá bizonyítékokkal, ezeket pedig kössük össze magyarázatokkal, amik megvilágítják az érvelésünk lényegét. „Állításunk legyen fontos és releváns, a bizonyítékaink pontosak és hitelesek. A magyarázat pedig segítse a másik felet a tökéletes megértésben.” Tehát az érvelésünk nem attól lesz jó, ha már nem tudunk mit hozzátenni, hanem ha már nem tudunk belőle mit elvenni.
Használd a retorikát![]
A stílusos beszéd javítja az érthetőséget, megnyerővé tesz. Az első néhány találkozón tekintsük alapvetőnek.
Rittling Dániel, az Eurest HR-igazgatója szerint a személyes kommunikációban nélkülözhetetlen a retorika. Ha a virtuális térben is meggyőzőek akarunk lenni, akkor még fontosabb a retorikai elemek kifinomult használata, mivel korlátozottabbak a lehetőségeink. “Különösen oda kell figyelni a szép beszédstílusra, a hanghordozásra és a hatásszünetekre. Használjunk jó hasonlatokat, könnyen értelmezhető metaforákat, releváns párhuzamokat! Tanuljuk meg a virtuális térben működő testbeszéd szabályait, mint például a szemkontaktusét!” Ugyanis nem tudunk csak egy személyre nézni. Vagy mindenkire nézünk, vagy senkire, hiszen nem lehet egyszerre a kamerába is nézni, és az emberek reakcióját is látni. Rendkívül kellemetlen lehet, ha például valamit demonstrálni szeretnénk, de a dolog nem látható jól, mert vagy túl messze, vagy túl közel van, vagy épp legrosszabb esetben egyáltalán nem látható.
Gondold újra, tervezd meg és teszteld le, hogy milyen retorikai elemeket kell beépítened ahhoz, hogy 100%-osan meggyőző legyél!
Válts nézőpontot, és hallgass meg mindenkit!![]
Kazár Natália, a CÉH HR-vezetője szerint „A jó vitapartner olyan, mint egy coach típusú vezető. Képes a másik szemszögéből is megvizsgálni a dolgokat, türelmes, és kifinomult empátiával rendelkezik.” A 3D gondolkozás abban segít, hogy egy munkahelyi problémát képesek legyünk több, a sajátunktól eltérő szempontok szerint is elemezni. Az értő figyelem pedig abban, hogy pontosan megértsük a másik mondanivalóját, és vitapartnerünk azt érezze, hogy valódi, őszinte, tiszta figyelemmel fókuszálunk rá. Ezzel nemcsak szimpatikussá válunk, de önkéntelenül kooperálni is kezd velünk.
Cáfolj![]
Amikor cáfolunk, akkor nem vitát szítunk, hanem ”megpróbálunk észérvekkel és bizonyítékokkal rámutatni vitapartnerünk esetleges érvelési hibájára vagy logikai következetlenségére, miközben viselkedésünkkel folyamatosan jelezzük, hogy a vitában egyenrangú partnerek vagyunk” - véli Mészáros Mónika, a Euronics áruházlánc HR-igazgatója. Tegyük mindezt úgy, hogy az érveit vesszük górcső alá, és nem a bizonyítékait és főleg nem a személyét minősítjük. Egy bizonyítékot csak akkor kérdőjelezzünk meg, ha hitelt érdemlően bizonyíthatjuk, hogy semmiféle valóságtartalma sincs. A szakember szerint ezen felül három alapvető feladatunk van, amikor cáfolunk. Először is a vitapartnerünk érveit szisztematikusan, tételesen és főleg érzelemmentesen kell cáfolnunk. Másodszor, ha van olyan érvünk, ami még nem került szóba, de a téma szempontjából nélkülözhetetlen, akkor azt is be kell hozni és számításba venni. Végül – ha esetleg érkeztek cáfolatok az állításainkra a vitapartnertől – az addig felhozott állításainkat is érdemes megerősíteni újabb tényekkel és bizonyítékokkal. Végezetül: ha megcáfolják a cáfolatainkat, ismerjük el tévedésünket.
Építs bizalmat![]
A kölcsönös bizalom felépítése a kulcs.
A virtuális térben jellemzően sokkal nehezebben szavazunk bizalmat egymásnak, pedig ez elengedhetetlen a nyílt és őszinte kommunikációhoz. Ezért jó, ha az audiokapcsolat mellett kamera segítségével is láthatjuk a beszélgetőpartnerünket. Mivel nem mindenki találja komfortosnak a virtuális meetingeszközök használatát, fontos, hogy a munkatársakat támogassuk ezen készségek elsajátításában.
A bizalomépítésben és az őszinte kommunikációban kulcsszerepet játszanak a vezetők, hiszen egy szervezet pont olyan, mint a vezetője. Nagy Endre, a Conet Kft. ügyvezetője szerint „ha egy szervezet sikeres akar lenni, akkor elengedhetetlen, hogy a vezetője nyílt, őszinte és hiteles legyen”, mert ez az egyetlen módja annak, hogy a munkatársak megbízzanak a vezetőikben és így a szervezetben. Ez segít abban is, hogy a kollégák el merjék mondani a véleményüket, és felvállalják, ha valamit elrontottak. A vezetőnek világossá kell tenni, hogy a vita célja mindig az előremutató, pragmatikus megoldások keresése, és sohasem a bűnbakkeresés. Egy olyan légkört kell kialakítani, ahol mindenki szabadon elmondhatja a véleményét. A megbeszéléseken külön fordítsunk arra figyelmet, hogy azokat is megkérdezzük, akik inkább szeretik a háttérből megfigyelni az eseményeket, hiszen minden kollégának éreznie kell, hogy igenis számít a véleménye.
Ne személyeskedj![]
A folyamatos virtuális térben eltöltött idő könnyen frusztrálni tudja az embert és türelmetlenséghez vezethet. A fizikai távolság még esetleg fel is bátoríthat némelyeket a személyeskedésre. Ez azonban mind a személyes, mind a virtuális térben elfogadhatatlan. A virtuális térben még egy ártatlannak tűnő megjegyzés is rosszul sülhet el, és csak elmérgesítheti a problémákat. Ahogy mondani szokták, a konkurenciáról sem mondunk rosszat. Mert nem akkor fognak tőlünk vásárolni, ha meg tudjuk mutatni, hogy miért rossz a konkurencia, hanem ha azt tudjuk megmutatni, hogy mi miért vagyunk jók. Dávid Krisztina, az ABT Tanácsadó Kft. HR-vezetője szerint „szükségtelen értékítéletet mondanunk a másikról.” Az igazán profik képesek háttérbe helyezni személyes problémáikat a közös cél érdekében. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne lehetne feloldani a személyes konfliktusokat, sőt ezekkel igenis foglalkozni kell. „Ha nálunk előfordul személyes konfliktus, azt általában megbeszélik a felek egymás között, hiszen ez része a vállalati kultúrának”. De adott esetben akár a mediáció is tud segíteni a személyes konfliktusok feloldásában.
Működj együtt![]
A munkaerő megtartása szempontjából elemi fontosságú az a szociális közeg, amely körülveszi a munkavállalókat. Ennek egyik titka, ha a munkatársak meg tudják élni a közösen gondolkodás és a közös problémamegoldás élményét. Gulyás Eszter, a Danone HR-managere szerint pont ez lehet az oka, hogy egy jól összetartó csapatot sikerült építeniük. “Azon gondolkodunk, hogyan tudunk egymásnak segíteni és a másik munkáját megkönnyíteni. A megbeszéléseken is van arra példa, hogy a másik oldalon hozunk fel érveket csak azért, hogy egy adott problémát a lehető legjobban körbejárjunk, és a lehető legjobb döntést tudjuk meghozni.”
Merj „NEM”-et mondani![]
Ha valóban az egyetértés és a konfliktusmentesség lenne az innováció és kreativitás alapja, akkor Észak-Korea lenne a világ legkreatívabb és leginnovatívabb országa. Az, hogy ez nem így van, jó bizonyíték arra, hogy a kreativitás és innováció ott születik, ahol az emberek tudnak és mernek nem egyetérteni egymással. Egy magas szintű vitakultúra abban segít, hogy a cégnél a véleménykülönbségek ne problémaként, hanem erőforrásként jelenjenek meg. Sátori Péter, a Hartmann-Rico Hungaria Kft. HR-vezetője azt állítja, hogy náluk lehet egyet nem érteni és ennek hangot is lehet adni. Az ügyvezető maga is azt vallja, hogy „beismerem, ha tévedtem, vagy ha a másik ötlete jobb. Abszolút nyitott és meggyőzhető vagyok.”Ennek – a kölcsönös tisztelet megadása mellett – igazából egyetlen feltétele van: egyértelmű tényekkel, bizonyítékokkal kell tudni alátámasztani az állítást. Ez az attitűd segít abban, hogy hosszú távon is sikeresek legyünk.
Kérdezz![]
Végül, de nem utolsósorban figyeljünk arra, hogy jókor, jó helyen tegyünk fel kérdéseket. A kérdezéstechnika remek eszköz arra is, hogy egy vitában rá tudjunk mutatni vitapartnerünk logikai következetlenségeire, és egyúttal a saját magunk számára is le tudjuk tisztázni, ha valami nem egyértelmű. Karászi Gyöngyi, az AEGON L&D vezetője szerint a virtuális térben még fontosabb, hogy ne úgy kérdezzünk, mint egy kérdezőbiztos. “Kérdésekkel emeljük a másik felet úgy, hogy saját maga juthasson el egy-egy fontos felismeréshez.”
Forrás[]
Benedek Péter, Vitakultúra fejlesztő, Vitakultúra Akadémia a Vitakultúra / 10+1 tipp, hogy sikeres, előrevivő céges vitákat folytathass cikke a HRPOWER felületén