Nincs szerkesztési összefoglaló Címke: sourceedit |
|||
(7 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
− | Az '''ökológiai lábnyom''' az egy főre számított [[környezetterhelés]], vagyis az emberi fogyasztás mértékét viszonyítja a természet eltartóképességéhez. Ennek jelentősége a [[fenntartható fejlődés]] szempontjából van. |
+ | Az '''ökológiai lábnyom''' egy [[Gazdasági mutatók|gazdasági mutató]] mely az egy főre számított [[környezetterhelés]], vagyis az emberi fogyasztás mértékét viszonyítja a természet eltartóképességéhez. Ennek jelentősége a [[fenntartható fejlődés]] szempontjából van. |
+ | [[Fájl:Lábnyom.jpg|thumb|A gépesítés jelentős természet-használattal jár.]] |
||
− | |||
== Magyar helyzet == |
== Magyar helyzet == |
||
− | Például Magyarország lakosságának eltartása a jelenlegi fogyasztási szinten az ország területét 30 %-kal túlterheli, azaz Magyarország ökológiai lábnyoma 130 %-os. |
+ | Például Magyarország lakosságának eltartása a jelenlegi fogyasztási szinten az ország területét 30 %-kal túlterheli, azaz Magyarország ökológiai lábnyoma 130 - 150%-os. |
− | |||
⚫ | Magyarországon a pazarlás megszüntetése és a környezetbarát megoldások az elsődlegesek az ökológiai lábnyom kisebbítésében. De az emberiség ökológiai lábnyoma nem hozható rendbe a túlnépesedés megoldása nélkül. Még ha az OECD országok (a jómódú országok) leszállítanák is fogyasztásukat a szegény országok átlagszintjére, a Földet akkor is túlterhelnénk: a nem-OECD országok ökológiai lábnyom átlaga is 100 % fölött van már. |
||
⚫ | Magyarországon a pazarlás megszüntetése és a környezetbarát megoldások az elsődlegesek az ökológiai lábnyom kisebbítésében. De az emberiség ökológiai lábnyoma nem hozható rendbe a [[Túlnépesedés, az ökológiai válság első tényezője|túlnépesedés]] megoldása nélkül. Még ha az OECD országok (a jómódú országok) leszállítanák is fogyasztásukat a [[szegény]] országok átlagszintjére, a Földet akkor is túlterhelnénk: a nem-OECD országok ökológiai lábnyom átlaga is 100 % fölött van már. |
||
== Példa == |
== Példa == |
||
21. sor: | 20. sor: | ||
* [http://tavoktatas.kovet.hu/okolabnyom.html Követ ökolábnyom számítás] - animált, egyszerre csak egy kérdést mutat |
* [http://tavoktatas.kovet.hu/okolabnyom.html Követ ökolábnyom számítás] - animált, egyszerre csak egy kérdést mutat |
||
* [http://www.lepjegyzoldet.hu/okolabnyom-szamitas Lépj egy zöldet ökolábnyom számítás] - mutatja a teljes kérdéssort, szöveges |
* [http://www.lepjegyzoldet.hu/okolabnyom-szamitas Lépj egy zöldet ökolábnyom számítás] - mutatja a teljes kérdéssort, szöveges |
||
+ | * [http://www.glia.hu/okolabnyom/index.php Glia ökolábnyom számítás] - pontos adatokat használ |
||
+ | * [http://www.labnyom.wwf.hu/hu/index WWF ökolábnyom számítás] - látványos grafikával, egyszerre egy kérdés látszik, alapos. |
||
== További információk, olvasnivaló a témában == |
== További információk, olvasnivaló a témában == |
||
+ | * [[Petrók György: Ökológiai lábnyom vagy karbon lábnyom?]] |
||
* [http://www.fna.hu/mittehetsz/okolabnyom Föld Napja Alapítvány: Ökolábnyom számláló] |
* [http://www.fna.hu/mittehetsz/okolabnyom Föld Napja Alapítvány: Ökolábnyom számláló] |
||
+ | * [http://mkne.hu/pie/piekonyv3.htm Gilly Zsolt: Ökológiai lábnyom] |
||
[[Kategória:Hagyományos gazdaság kritikái]] |
[[Kategória:Hagyományos gazdaság kritikái]] |
||
[[Kategória:Elmélet]] |
[[Kategória:Elmélet]] |
A lap jelenlegi, 2019. június 12., 13:15-kori változata
Az ökológiai lábnyom egy gazdasági mutató mely az egy főre számított környezetterhelés, vagyis az emberi fogyasztás mértékét viszonyítja a természet eltartóképességéhez. Ennek jelentősége a fenntartható fejlődés szempontjából van.
Magyar helyzet[]
Például Magyarország lakosságának eltartása a jelenlegi fogyasztási szinten az ország területét 30 %-kal túlterheli, azaz Magyarország ökológiai lábnyoma 130 - 150%-os.
Magyarországon a pazarlás megszüntetése és a környezetbarát megoldások az elsődlegesek az ökológiai lábnyom kisebbítésében. De az emberiség ökológiai lábnyoma nem hozható rendbe a túlnépesedés megoldása nélkül. Még ha az OECD országok (a jómódú országok) leszállítanák is fogyasztásukat a szegény országok átlagszintjére, a Földet akkor is túlterhelnénk: a nem-OECD országok ökológiai lábnyom átlaga is 100 % fölött van már.
Példa[]
A természet (el)tartja az emberiséget, és ennek a tehernek a nagyságát három tényező szorzata adja:
- népesség * fogyasztás * hatásfok.
Például a benzinfogyasztás okozta napi teher a bioszférára:
- hányan autóznak * napi átlag km * milyen fogyasztású autóval.
Számítás[]
Az ökológiai lábnyom számítása a gazdasági mutatókhoz hasonlóan összetett folyamat, emiatt csak néhány általánosítható tényezővel számolva szokták megbecsülni, egyúttal támpontokat adva a takarékosság és tartós siker irányába
- Kötháló ökolábnyom számítás - mutatja a teljes kérdéssort, illusztrált
- Követ ökolábnyom számítás - animált, egyszerre csak egy kérdést mutat
- Lépj egy zöldet ökolábnyom számítás - mutatja a teljes kérdéssort, szöveges
- Glia ökolábnyom számítás - pontos adatokat használ
- WWF ökolábnyom számítás - látványos grafikával, egyszerre egy kérdés látszik, alapos.