(+) |
|||
| 10. sor: | 10. sor: | ||
==Magyar Élőfalu Hálózat== |
==Magyar Élőfalu Hálózat== |
||
| − | Az eltérő természetföldrajzi környezetben létrejött modellkísérletek igazi értéke a mozaikosság, a sokszínűség. A fönntarthatóság mással nem helyettesíthető szerves műveltségi műhelyei, tudásközpontjai minden érintett, így a döntéshozók felé is szolgálhatnak kitörési pontokkal, kipróbált mintákkal. Ezek egyúttal közgazdaságilag és erkölcsileg is felbecsülhetetlen értékű, de ugyanakkor kevés anyagi befektetést igénylő "projektek" a környezeti nevelés, a jövő nemzedék tudatformálása tekintetében. Tanulmányozásuk, szervezésük, és a jó példák terjesztése elengedhetetlenül szükséges. |
+ | Az eltérő természetföldrajzi környezetben létrejött modellkísérletek igazi értéke a mozaikosság, a sokszínűség. A [[fönntarthatóság]] mással nem helyettesíthető szerves műveltségi műhelyei, tudásközpontjai minden érintett, így a döntéshozók felé is szolgálhatnak kitörési pontokkal, kipróbált mintákkal. Ezek egyúttal közgazdaságilag és erkölcsileg is felbecsülhetetlen értékű, de ugyanakkor kevés anyagi befektetést igénylő "projektek" a környezeti nevelés, a jövő nemzedék tudatformálása tekintetében. Tanulmányozásuk, szervezésük, és a jó példák terjesztése elengedhetetlenül szükséges. |
Ezzel a hiánypótló céllal a működés rendező elveinek meghatalmazására jött létre a Magyar Élőfalu Hálózat (szakmai és érdekvédelmi kollégiuma). |
Ezzel a hiánypótló céllal a működés rendező elveinek meghatalmazására jött létre a Magyar Élőfalu Hálózat (szakmai és érdekvédelmi kollégiuma). |
||
A lap 2018. április 28., 18:43-kori változata
Ökofalu, az önfenntartó közösség
Az ökofalvak környezettudatos önfenntartó életvitelt megvalósítani igyekvő közösségek. A lokalizáció vagyis a helyi értékek feltárásának, a helyi gazdaság élénkítésének fontos terepei.
Magyarországi ökofalvak listája
Magyar Élőfalu Hálózat
Az eltérő természetföldrajzi környezetben létrejött modellkísérletek igazi értéke a mozaikosság, a sokszínűség. A fönntarthatóság mással nem helyettesíthető szerves műveltségi műhelyei, tudásközpontjai minden érintett, így a döntéshozók felé is szolgálhatnak kitörési pontokkal, kipróbált mintákkal. Ezek egyúttal közgazdaságilag és erkölcsileg is felbecsülhetetlen értékű, de ugyanakkor kevés anyagi befektetést igénylő "projektek" a környezeti nevelés, a jövő nemzedék tudatformálása tekintetében. Tanulmányozásuk, szervezésük, és a jó példák terjesztése elengedhetetlenül szükséges.
Ezzel a hiánypótló céllal a működés rendező elveinek meghatalmazására jött létre a Magyar Élőfalu Hálózat (szakmai és érdekvédelmi kollégiuma).
A magyarországi (humán-) ökológiai alapon szerveződött közösségek tájékoztató anyaga: a "Magyar Élőfalu Évkönyv" már kétszer megjelent.